Miniszteri Elismerő Oklevélben részesült az SZTE ÁJTK oktatója, Dr. Farkas-Csamangó Erika

Dr. Farkas-Csamangó Erika 2001-ben szerezte meg jogász diplomáját a József Attila Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán. Egyetemi évei alatt demonstrátora volt az Agrárjogi és Környezetvédelmi Jogi Tanszéknek, valamint aktív tagja volt az Agrárjogi és Környezetvédelmi Jogi Tudományos Diákkörnek. Tanulmányai alatt a XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencián elnyerte a Környezetvédelmi Minisztérium különdíját. PhD. fokozatát 2012. szerezte meg „summa cum laude” minősítéssel, mindeközben letette jogi szakvizsgáját illetve környezetvédelmi szakjogász diplomát szerzett.

Az agrárium jelentésével és jelentőségével már gyermekkorában tisztában volt.

– Nagyszüleim, szüleim termőfölddel rendelkeztek, gyerekkoromban sokat voltam a földeken, közelről láttam és tapasztaltam a mezőgazdasági munkák folyamatait. Általános iskolában és középiskolában kiemelten érdekelt a környezetismeret és a földrajz. Földrajzból érettségi vizsgát is tettem. A jogi diploma megszerzését követően pedig 12 évig a megyei agrárkamaránál jogi feladatokat láttam el, így még közelebb került hozzám az agrár szakma is – kezdte gondolatait Dr. Farkas-Csamangó Erika.

Véleménye szerint a mezőgazdaság és a környezetvédelem kéz a kézben jár.

– Míg korábban nem kerültek előtérbe a környezetvédelmi szempontok az agráriumban a Közös Agrárpolitika reformjain keresztül az látható, hogy az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatások igénybevételének és odaítélésének is feltétele lett a „zöldítés”, a környezeti szempontok és fenntarthatósági célok beépítésre kerültek a mezőgazdaságba. Így nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is kulcsfontosságúvá vált a környezettudatos gondolkodásmód kialakítása, a fenntarthatósági szempontok érvényesítése a gazdálkodók számára is. Az agrárium környezetszennyezése, környezetterhelése ellen ható környezetjogi normákat, a termelés környezetkímélővé tételét speciális terület, az agrár-környezetvédelmi jog szabályozza, ezen témában írtam PhD értekezésemet is, illetve több kutatásom és tanulmányom foglalkozik ezzel – mesélte.

Dr. Farkas-Csamangó Erika oktatói munkáját az Agrárjogi és Környezetvédelmi Jogi Tanszéken 2004-ben kezdte meg tanársegédként, majd 2013-tól kezdődően adjunktusi munkakört tölt be az Üzleti Jogi Intézetben. Jelenleg az intézet által gondozott környezeti jog és energiajog tárgyakat oktatja a kar jogász szak nappali és levelező tagozatán, a nemzetközi tanulmányok szakon, valamint a Természettudományi és Informatikai Kar és a Mérnöki Kar hallgatói számára, mind emellett fakultatív kollégiumokat hirdet meg. Oktatói munkája mellett aktívan részt vett a karon 2005-ben induló Környezetvédelmi Jogi Posztgraduális Képzés akkreditációjában, szervezésében, amely képzés szakfelelősi teendőit is ellátja a 2011-es évtől kezdődően. Összeállította a Kar Nukleáris szakjogász szakirányú továbbképzés indításához szükséges képzési tervet, valamint részt vett a kurzus tárgyak tematikájának kidolgozásában.

Mint mondja: globális szinten az 1970-es évektől kezdtek el komolyabban foglalkozni a környezeti problémákkal. Magyarországon a szemléletváltozás, a környezeti jogalkotás, az intézményfejlesztés az 1990-es években kezdődött meg.

– Már a 90-es évek végén is hangsúlyos volt a környezetvédelem fontossága, ha visszagondolunk általános iskolás éveinkre, rendszeresen megszervezésre került például a papírgyűjtés, az az osztály, amelyik a legtöbb papírt összegyűjtötte ajándékban, vagy előnyben részesült. Magyarország EU-csatlakozása a hazai környezetvédelem helyzetével kapcsolatban azt jelentette, hogy a közösségi joganyagot – néhány kivétellel – átvette az ország. A felzárkózás és az EU-csatlakozás a környezetvédelem vonatkozásában pozitívan értékelhető eredményeket hozott, ugyanakkor kihívás elé is állította a környezethasználókat – osztotta meg az SZTE ÁJTK oktatója.

Véleménye szerint összességében elmondható, hogy a fiatalok a fenntartható életmód szükségességét látják, és igyekeznek is fejlődni ezen a téren.

– Mindig többet várunk el egymástól, és önmagunktól is, ez mindenképpen pozitív. Az oktatást igyekszünk gyakorlatiassá lenni. Versenyképes tudást igyekszünk átadni, egy erős és biztos, jól hasznosítható tudást. A környezetvédelem egyik fő alappillére a fenntarthatóság, a jövő generációkért való felelősség. Kétségtelen, hogy van még sok tennivaló ezen a területen. De sokat léptünk előre, a környezetvédelemmel foglalkozni kell, a társadalom széles körét be kell vonni – emelte ki.

Az SZTE ÁJTK oktatója több alkalommal részt vett TÁMOP kutatási projektekben, amelyek keretében a Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés tananyag és vizsgaanyag fejlesztésében vett részt, valamint a Környezetvédelem és Vízgazdálkodás szakmacsoporton belül komplex írásbeli feladatsort készített és fejlesztett. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében tanulmányt írt valamint kutatást végzett az e-mobilitás hazai szabályozása tárgyában, melynek eredményeit hazai szakmai konferencián mutatta be. BAROSS pályázat keretében hazai jogalkotást előkészítő kutatási területéhez kapcsolódó önálló munkát készített, valamint szakmai előadásokat tartott Környezetvédelem és megújuló energia témakörökben.

Kiemelte: több kutatás is napvilágot látott, amelyek a magyar lakosság fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Az eredmények alapján látható, hogy a magyar lakosság aggódik a környezetéért, fontosnak tartja azt, és a tenni akarás is egyre jellemzőbb. Sok esetben azonban a konkrét lépések elmaradnak.

– Sokan hallottak már az ökológiai lábnyomról, szelektíven gyűjtik a hulladékot és igyekeznek energiatakarékos módon élni mindennapjaikat. Mindenki tapasztalja a klímaváltozás negatív hatásait és igyekszik lépéseket tenni a környezettudatos életmód előtérbe kerüléséért, ami egyfajta belső elvárás is lett. A magyar fogyasztók környezettudatossága jelenleg nem marad el lényegesen az európai átlagtól. Elmarad azonban egyes magas szintű környezetvédelmet mutató államtól, például Svédországtól. Svédország Európa egyik legkörnyezetbarátabb országa, ahol a hulladék szelektálása – körülbelül tizenkétfelé – már a nyolcvanas évek óta népszokás, ahol már 99%-ban megvalósult a hulladékmentesség, és 2045-re vállalta – tehát öt évvel korábban, mint az EU tagországai –, hogy klímasemlegessé válik. A svéd példa azt is bizonyítja, hogy a környezetvédelmi tudás komoly exportcikké válhat. A valóság az, hogy számos apró kezdeményezés, ötlet globális szinten jelentős változásokat indíthat el, és a közösségben betöltött szerepünk, példamutatásunk segítségével is rendkívüli eredményeket érhetünk el – részletezte Dr. Farkas-Csamangó Erika.

Témavezetőként részt vesz a hallgatók Országos Tudományos Diákköri Konferenciára történő felkészítésében. Konzulensi munkája eredményeként egyik szakdolgozóját a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián II. díjban részesítették, 2013-ban pedig különdíjas lett a témavezetésével készült agrárjogi tárgyú dolgozat. Mindemelett ÚNKP ösztöndíjas hallgatók témavezetését is ellátja. Az országos és Kari szakmai versenyeken, tudományos diákköri konferenciákon bíráló bizottsági feladatokat is ellát. Az Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsának 2012 óta tagja, a 2016-os évtől kezdődően az Üzleti Jogi Intézet Tudományos Diákkörének felelőse, vezetője.

Tudományos munkásságát több mint ötven hazai és idegen nyelvű (angol, német és olasz) publikáció igazolja. Számos hazai illetve nemzetközi konferencián vett részt és adott elő magyar és angol nyelven környezeti jog témakörben. Rendszeresen lektorál tanulmányokat hazai szakmai folyóiratokban magyar és angol nyelven egyaránt, valamint szakkönyvek lektorálásában is részt vesz.

– A fenntarthatóság, az ökológiai lábnyomunk csökkentése áthatja a mindennapjainkat. A globális felmelegedés okozta időjárási szélsőségeket évek óta tapasztalhatjuk. A környezetünket érintő változások minket és a jövő generációit is egyaránt érintik, ezért közös felelősségünk, hogy tegyünk egy fenntarthatóbb jövőért. Földünk védelme érdekében utódaink környezettudatosságra való nevelése is elengedhetetlen. Ehhez környezetvédelmi szakjogászokra, környezetvédelmi szakemberekre is szükség van. Fontos, hogy a hallgatók, leendő jogászok számára biztosítsuk a környezetvédelmi jog és a kapcsolódó jogi és határtudományi területeken mindazon ismeretek megszerzését, amelyek a gazdasági szféra különböző területein, a közigazgatásban, illetve hatósági jogalkalmazásban, az igazságszolgáltatásban eljáró jogász számára szakmailag megalapozott munkavégzést tesz lehetővé – osztotta meg.

Méltatásában kiemelték: Alapító tagja a CEDR (European Council for Agricultural Law) Magyar Agrárjogi Egyesületnek, valamint tagja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Az elmúlt 20 évben aktívan tevékenykedett jogi elemzőként, erre irányuló munkái a jogalkotás számára készültek, és jelölték ki a szabályozás irányvonalait. A nem szabályozott területekkel kapcsolatosan de lege ferenda javaslatokkal élt, szabályozási modelleket dolgozott ki, valamint feltérképezte más államok szabályozási gyakorlatát.

A 2020 és 2021-es évben a „Paks II beruházáshoz kapcsolódó magasan kvalifikált munkaerő és kutatási potenciál erősítése, oktatásfejlesztés élettelen természettudományok (vegyészmérnök) és jogtudományi (nukleáris szakjogász) területen" című projektben tananyagfejlesztést végzett, emellett a projekt szakmai vezetői feladatait is ellátta. Ezt követően az EFOP projekt keretében tanulmányt írt a Körforgásos gazdaságra áttérés, hulladékgazdálkodás új szabályai témakörében. Kutatási eredményeit Litvániában online formában megrendezett szakmai nemzetközi konferencián mutatta be angol nyelven.

Kutató fejlesztő munkatárs illetve jogi szakelemzőként részt vett a hidrogéntechnológiához kapcsolódó jogi alprojektben, amelyben a hazai szabályozási környezet felmérése, elemzése, a szabályozási környezet vizsgálata, modellek, javaslatok megfogalmazása volt a feladat.

Igyekszik az oktatás, kutatás és a munka mellett a családjával a legtöbb időt eltölteni. Kisfia 7 éves, most kezdte meg általános iskolai tanulmányait.

– Sok szabadidővel most nem igen rendelkezem, az iskolakezdése és a délutáni foglalkozások sok elfoglaltságot jelentenek. A kisfiunk környezet és mezőgazdaság iránti érdeklődése már kialakult. A férjemmel közösen fontosnak tartjuk, hogy megtanítsuk a környezettudatosságra, és egészséges életmódra neveljük őt. Amikor tehetjük sokat vagyunk a természetben, a levegőn. Sokat kertészkedünk, kirándulunk – mesélte Dr. Farkas-Csamangó Erika.

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karon végzett eredményes kutatói és oktatói munkájának, valamint összehasonlító jogi módszereken nyugvó jogi elemző, szakmai munkájának elismeréséül Miniszter Elismerő Oklevélben részesült, amelyet nagy megtiszteltetésnek érez.

– Megtiszteltetés számomra, hogy Miniszteri Elismerő Oklevelet vehettem át a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól. Az oklevél pályám kezdetétől ismeri el sokéves munkám, az egyetemen végzett oktatói, kutatói munkám, illetve a hazai szabályozási környezet felmérésében, kialakításában, a nem szabályozott területekkel kapcsolatosan szabályozási modellek kidolgozásában végzett tevékenységemet. Minden feladatra kihívásként tekintek, igyekszem azokat legjobb szakmai tudásom szerint és lelkiismeretesen ellátni. Az elismerés olyan értéket testesít meg, amely a jövőbeni munkámhoz további lendületet ad – zárta gondolatait az SZTE ÁJTK oktatója.

Pósa Tamara

Fotó: Kovács-Jerney Ádám