A nemzetközi jog helye, szerepe és hatása a magyar jogban – 1990-2025 (Konferencia Bodnár László professzor emlékére)

A rendezvény egyszerre volt szakmai párbeszéd, emlékezés és jövőbe tekintés. Tudományos eszmecserének is szolgált, és méltó alkalomnak arra, hogy a hazai nemzetközi jogi közösség tisztelettel emlékezzen meg Bodnár László professzor személyéről és életművéről is.

A konferenciát Dr. Törőcsikné Prof. Dr. Görög Márta, a SZTE ÁJTK dékánja nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta a nemzetközi jog egyre növekvő szerepét a globális és nemzeti jogrendek közötti kapcsolatban. A megnyitót követően Dr. Blutman László idézte fel Bodnár László professzor szellemi örökségét, külön kiemelve a nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról alkotott elméleti és gyakorlati meglátásait, amelyek mai napig visszhangoznak a magyar jogi gondolkodásban.

Az előadások a nemzetközi jog elmúlt három és fél évtizedes hazai hatásait vizsgálták különféle nézőpontokból. Dr. Lamm Vanda a rendszerváltás utáni külpolitika egyik meghatározó lépésére, a Nemzetközi Bírósághoz való visszacsatlakozásra helyezte a hangsúlyt. Előadásában bemutatta, miként segítették a multilaterális vitarendezési mechanizmusok a magyar állam nemzetközi érdekeinek érvényesítését, és hogyan vált a nemzetközi fórumokhoz való hozzáférés stratégiai jelentőségűvé. Dr. Kecskés László a magánjog nemzetköziesedésének átalakulásáról beszélt, különös figyelmet fordítva az európai uniós jog hatására és a nemzetközi szerződések által ösztönzött kodifikációs folyamatokra.

Dr. Gombos Katalin a bíróságok nemzetközi jogi normákhoz való viszonyát elemezte, rámutatva, hogyan válik a nemzetközi jog egyre inkább a hazai jogértelmezés részévé. Dr. Takó Dalma az Alkotmánybíróság gyakorlatán keresztül világította meg, miként alakult a nemzetközi szerződések és az alaptörvényi rendelkezések viszonya, valamint hogyan jelent meg a nemzetközi jog elsőbbségének kérdése az alkotmányos keretek között. Dr. Molnár Tamás a kógens nemzetközi jogi normák, azaz a ius cogens befogadásának nehézségeiről beszélt, rámutatva arra, hogy e normák kötelező jellege ellenére alkalmazásuk gyakran problematikus a magyar bírói gyakorlatban, részben a jogértelmezési kultúra hiányosságai miatt. Dr. Kecskés Gábor a nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségek hazai végrehajtásának állapotát elemezte. Dr. Nagy Boldizsár előadása öt különböző szempont – „töredék” – mentén vizsgálta a nemzetközi jog érvényesülésének kérdéseit Magyarországon, kitérvén a magyar nemzetközi jogi szakma helyzetére és perspektíváira. Dr. Ganczer Mónika a magánfelek által végzett űrtevékenységek engedélyezésének és felügyeletének nemzetközi szabályozását vette szemügyre, kitérvén a magyar szabályozás és a nemzetközi űrjog viszonyára. Dr. Sipos Attila pedig a nemzetközi polgári repülés szabályozásának hazai adaptációját mutatta be, különös figyelemmel az ICAO normáinak magyar jogba történő beillesztésére és azok gyakorlati érvényesülésére.

A konferencia végén Dr. Szalai Anikó egyetemi docens, az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke mondott zárszót. Nemcsak a konferencia tudományos tanulságait foglalta össze, hanem személyes hangvételben is megemlékezett Bodnár László professzorról. Szalai Anikó felidézte: azok a tudósok, akik képesek nemcsak tanítani, hanem gondolkodni tanítani, különleges örökséget hagynak maguk után. Bodnár professzor ilyen volt.

A konferencia nemcsak tudományos, hanem emlékezeti jelentőséggel is bírt. Az esemény lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők közösen reflektáljanak a nemzetközi jog klasszikus és új kihívásaira, így az alkotmányos és bírói keretrendszer fejlődésére, valamint olyan újabb területek megjelenésére, mint az űrjog, vagy környezetvédelem. A konferencia – miközben a nemzetközi jog múltját és jövőjét kutatta – valójában Bodnár László professzor szellemi örökségéhez is visszacsatlakozott.

Oláh Enikő doktorandusz