DR. VARGA CSABA KOPPÁNY: Az élelmiszerjogi szabályozások történeti előzményei
Mindennapjainkat, életünket teljes mértékben átszövi a jog, és ez alól értelemszerűen az élelmiszerek sem lehetnek kivételek. A fogyasztóvédelem egyik súlyponti eleme az élelmiszerbiztonság. Az a törekvés, hogy az élelmiszerek okozta ártalmaktól meg kell védeni a fogyasztókat, gyakorlatilag egyidős az emberiséggel.
Az élelmiszer-biztonság története ellenben ennél rövidebb múltra tekint vissza: az ehhez kapcsolódó szakismeretek megszerzése pedig az 1600-as évek elején kezdődött, a tudományos felfedezésekre alapozva. A mikrobiológia, egészen pontosan az élelmiszer-mikrobiológia kialakulása adta meg a lehetőséget arra, hogy e terület is a fejlődés útjára lépjen.
Az utóbbi 50 – 100 évben az élelmiszerellátás valamint az élelmiszerfogyasztás többet változott, mint előtte évezredek alatt. Az egyre nagyobb létszámú és igényesebb népesség elegendő élelmiszerrel történő ellátására az alapanyagokat tömegtermeléssel állítják elő. Ezen élelmiszerek aztán az áruk szabad áramlásával és a fejlett szállítmányozás segítségével rövid idő alatt bárhova eljutnak, csakúgy, mint a velük együtt szállított kórokozók és toxikus anyagok is.
PHD KONFERENCIA, MISKOLC, 2017.
DR. VARGA CSABA KOPPÁNY: Az Európai Unióhoz való csatlakozás eredményei a hazai borászati ágazat tükrében
2004. május 1-jével Magyarország azon egységes európai piac részévé vált, melyben a termékek szabad áramlását már semmi sem korlátozhatta a továbbiakban. A kül- és belpiacon is hatalmas verseny alakult ki. Ezen felül a csatlakozással új jogi és gazdasági környezetbe kellett integrálódnunk. A tárgyalások lezárulásával egyértelműnek mutatkozott a hazai gazdák számára, hogy milyen feltételekkel vehetnek részt az unió agrárgazdaságában. Ezt a feltételrendszert is harmonizálni kellett, mind a két fél, azaz Magyarország, és az Unió részéről is.
JOG HATÁROK NÉLKÜL C. PHD KONFERENCIA, SZEGED, 2017.
DR. VARGA CSABA KOPPÁNY: A rendszerváltozás utáni földtörvények földhasználattal kapcsolatos rendelkezéseinek összehasonlító elemzése
előadóként és szervezőként
A tanulmány az első szabadon választott országgyűlés egyik utolsó törvényéből, a Földtörvényből kiindulva vizsgálja kutatási területem, a földhasználati viszonyok szabályozásának rendelkezéseit, összehasonlítva a jelenleg hatályos törvénnyel.
A bevezető rész az 1994. évi LV. törvény megalkotását befolyásoló tényezők ismertetésével kezdődik. 1994-ben Magyarországon, a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakulóban volt. A termőföldek magántulajdona vált meghatározóvá.
Ahhoz, hogy a tiltás nélküli földtulajdonjog szerzés ne vezessen eltorzult birtokviszonyok kialakulásához (külföldi befektetők korlátozás nélküli szerzése), olyan törvényt kellett alkotni, amely a már megindult folyamatokat meggátolja.
Ezek után a jelenleg hatályos 2013. évi CXXII. törvény megszületésének körülményei kerülnek bemutatásra, kiemelt figyelemmel az Európai Uniós viszonyokra. A Földtörvény az uniós szerződésekkel ellentétes rendelkezéseket is tartalmazott, ezért a moratóriumi időszakot követően (7+3 év) olyan jogszabályok léptek hatályba, amelyek nemzeti elbánást nyújtottak a földszerzésben az EU és EGT tagállamai, és a külön nemzetközi szerződés szerinti államok földművesei részére egyaránt.
